Hét ukrán állampolgárt és jelentős készpénz- valamint aranyszállítmányt állított elő a NAV
A magyar hatóságok március 5-én intézkedtek hét ukrán állampolgárral, köztük egy volt ukrán titkosszolgálati tábornokkal szemben, akik két páncélozott pénzszállító járművel utaztak át Magyarországon. A járművekben jelentős mennyiségű készpénzt és aranyat találtak, amelyek Ausztriából Ukrajnába kerültek volna. Az ügy hátterében pénzmosás gyanúja áll, a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a büntetőeljárást a Terrorelhárítási Központ bevonásával folytatja. Az elfogás kapcsán a magyar és az ukrán hatóságok között is feszültség alakult ki, mivel az ukrán fél szerint jogtalan fogva tartásról és a vagyon jogellenes visszatartásáról van szó.
Pénzszállító járművekkel érkeztek Magyarországra
A NAV közlése szerint a két páncélozott pénzszállító jármű összesen 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállított volna Ausztriából Ukrajnába. Az ügyben hét ukrán állampolgárt, köztük egy egykori ukrán titkosszolgálati tábornokot állítottak elő. Az intézkedés során lefoglalt összegek és értéktárgyak mértéke kiemelkedő, és a hatóságok pénzmosás gyanúja miatt indítottak eljárást. A magyarországi tranzit útvonalon keresztül az idei évben már több százmillió euró és dollár, valamint jelentős mennyiségű arany áramlott Ukrajnába.
A NAV közleménye hangsúlyozza, hogy a nyomozás a jogszabályoknak megfelelően és szoros együttműködésben történik a Terrorelhárítási Központtal. A magyar hatóságok az eljárás megindításakor értesítették az ukrán konzuli szolgálatot, azonban visszajelzés mindeddig nem érkezett az ukrán fél részéről.
Eltérő értelmezések a szállítmány céljáról és jogszerűségéről
Több forrás, köztük osztrák és ukrán közszereplők is megszólaltak az ügyben. Egy osztrák újságíró szerint a pénz és az arany a bécsi Raiffeisen Bankból indult volna Ukrajnába. Az ukrán youtuber Anatolij Sharij arról számolt be, hogy a lefoglalt készpénz és aranyösszeg nem hétköznapi, és szerinte a pénz eredete, valamint végső címzettje sem egyértelmű. A vélemények szerint az ügy háttere összetett, és többféle érdek feszül egymásnak, miközben a magyar hatóságok komoly fellépést tanúsítottak.
Az ukrán külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” a hét ukrán állampolgárt. Álláspontjuk szerint a pénzszállítmány az állami Oschadbank alkalmazottainak felügyeletével, az osztrák Raiffeisen Bankkal kötött nemzetközi megállapodás alapján, az európai vám- és szállítási előírásoknak megfelelően közlekedett. Az ukrán fél sérelmezi, hogy a magyar hatóságok az érintettek hollétéről nem adtak tájékoztatást, és a szállított vagyont sem szolgáltatták vissza. Az Oschadbank közleményében az alkalmazottak azonnali szabadon bocsátását és a szállítmány visszaadását követeli.
Rajtaütés az M5-ös autópályán
A magyarországi médiaértesülések szerint a Terrorelhárítási Központ munkatársai az M5-ös autópálya egyik benzinkútjánál csaptak le az ukrán rendszámú pénzszállító autókra. A helyszíni beszámolók alapján az akció során fekete ruhás embereket szállítottak ki a járművekből, akiket a földre vittek. Az elfogásnak több szemtanúja is volt, és a TEK konvoj ezt követően Budapest felé indult tovább a lefoglalt járművekkel és a letartóztatott személyekkel.
Az ukrán Oschadbank GPS-adatokra hivatkozva megjegyezte, hogy a pénzszállító járműveket Budapest belvárosában, egy magyar biztonsági szolgálat épülete közelében lokalizálták. A pénzintézet hangsúlyozza, hogy a szállítás nemzetközi banki megállapodás alapján, rendszeres szolgáltatási keretben történt, és a szállított értékek tulajdonjoga nem vitatható.
Diplomáciai feszültség a háttérben
A történteket tovább súlyosbította, hogy az ukrán elnök közvetlenül a magyar kormányfőt is bírálta, miután Magyarország továbbra is blokkolja az Európai Unió 90 milliárd eurós ukrán hitelkeretének jóváhagyását. Az ukrán elnök kijelentése szerint kész megadni a magyar államfő telefonszámát az ukrán hadseregnek, ha Magyarország nem változtat álláspontján. A magyar miniszterelnök úgy reagált, hogy az ukrán vezető fenyegetései nem személyesen neki, hanem Magyarországnak szólnak, és továbbra is kiáll a magyar érdekek mellett.
A magyar külgazdasági és külügyminiszter a helyzetet élesen bírálta, és az ukrán politikai kultúrát is szóvá tette. A háttérben az húzódik meg, hogy Magyarország a Barátság kőolajvezeték helyreállításához köti az ukrán hitelkeret támogatását, mivel ezen keresztül kívánna orosz nyersolajat importálni. Az ukrán fél szerint a vezeték javítása körülbelül másfél hónapot venne igénybe, de az elnök szerint nem biztos, hogy ez elegendő lenne ahhoz, hogy Magyarország feloldja a blokádot.
A kialakult helyzet így nemcsak jogi és pénzügyi, hanem diplomáciai vitává is terebélyesedett. Mindkét fél eltérően értékeli az eseményeket, és a hivatalos kommunikációkban továbbra is jelentős a feszültség a magyar és az ukrán álláspont között. Az ügy kimenetele egyelőre bizonytalan, a hatósági eljárás és a diplomáciai egyeztetések folytatódnak.
(Index)
