Trump az államoktól venné el a választások lebonyolítását, miközben nő a vereség kockázata a félidős választásokon
Donald Trump amerikai elnök egyre nyíltabban beszél arról, hogy a szövetségi kormány hatáskörébe vonná a választások lebonyolítását, elvéve azt az egyes tagállamoktól. A kijelentések időzítése nem véletlen: az elnök támogatottsága hónapok óta mélyponton van, jelenleg a választók mindössze 41 százaléka elégedett a munkájával, miközben a novemberi félidős választásokon komoly veszély fenyegeti a republikánus kongresszusi többséget.
A várakozások szerint november 3-án a Republikánus Párt elveszítheti többségét a képviselőházban. Bár a szenátus esetében kisebb ennek az esélye, egyes elemzők szerint az sem zárható ki teljesen, hogy a felsőház is demokrata irányítás alá kerül. Trump többször is utalt arra, hogy vereség esetén a demokraták megpróbálnák elindítani ellene az impeachment eljárást.
Jelenleg mindkét kongresszusi kamarában republikánus többség van, de rendkívül szűk. A képviselőházban 218 republikánus és 214 demokrata képviselő ül, három hely betöltetlen, míg a szenátusban 53 republikánus, 45 demokrata és két, a demokratákkal együtt szavazó független szenátor van. Trump az elmúlt évben több eszközzel is próbálta megőrizni ezt az előnyt, köztük egy olyan törvénytervezet előmozdításával, amely főként a demokrata szavazók számát csökkentette volna, valamint hasonló hatású elnöki rendeletek kiadásával.
Ezek a próbálkozások azonban sorra kudarcot vallottak. A törvényjavaslat elakadt a szenátusban, az elnöki rendeleteket a bíróságok blokkolták, a republikánus államok által végrehajtott választókerületi átrajzolások pedig több helyen visszaütöttek, mivel demokrata vezetésű államok saját ellenlépésekkel reagáltak, máshol pedig republikánus kormányzók utasították el Trump kérését.
A héten az elnök ennél is tovább ment. Egy interjúban arról beszélt, hogy a republikánusoknak legalább tizenöt államban át kellene venniük a választások lebonyolítását, és „államosítani” kellene a választási rendszert. A kijelentés közvetlen előzménye egy texasi időközi állami szenátusi választás volt, ahol egy mélyen konzervatív körzetben a demokrata jelölt magabiztos győzelmet aratott. Ez különösen érzékenyen érintette a republikánusokat, mivel Trump ugyanebben a körzetben a 2024-es elnökválasztáson még 17 százalékpontos előnnyel nyert.
Trump a nagy visszhangot kiváltó kijelentést Dan Bongino műsorában tette meg, ahol azt állította, hogy a demokraták illegális bevándorlók szavazataival csalják el a választásokat, majd azt mondta, hogy a republikánusoknak „át kellene venniük” a szavazatszámlálást. Hamisan azt is állította, hogy egyes államokban hivatalosan elveszített olyan választásokat, amelyeket valójában megnyert.
A Fehér Ház másnap igyekezett tompítani a kijelentések élét. Karoline Leavitt szóvivő szerint az elnök csupán egy olyan törvényjavaslatra utalt, amely állampolgárság igazolásához kötné a választói regisztrációt. Hangsúlyozta, hogy Trump tiszteletben tartja az alkotmányt, ugyanakkor szerinte sok csalás és szabálytalanság történt az amerikai választásokon.
Trump azonban néhány órával később cáfolta ezt az értelmezést, és ismét kijelentette, hogy a választások lebonyolítását szövetségi kézbe kellene venni. A Fehér Házban egy törvény aláírásakor azt mondta, ha egy tagállam nem képes lefolytatni egy választást, akkor a szövetségi kormánynak közbe kellene lépnie. Azt is kijelentette, szerinte az államok a szövetségi kormány „ügynökei” a választásokon, ezért nem érti, miért nem a központi kormányzat irányítja a folyamatot.
Az Egyesült Államok alkotmánya ezzel szemben egyértelműen az államokra bízza a választások lebonyolítását. A szövetségi kormánynak és az elnöknek szinte semmilyen közvetlen hatásköre nincs ezen a területen. Justin Levitt alkotmányjogász, a Loyola Marymount Egyetem professzora szerint ez az egyik azon kevés terület, ahol az amerikai elnöknek gyakorlatilag nincs önálló hatalma. A decentralizált rendszer szakértők szerint nemcsak a csalásokat és a kibertámadásokat nehezíti meg, hanem logisztikai szempontból is szinte lehetetlen lenne szövetségi irányítás alá vonni.
Steve Vladeck, a Georgetown Egyetem jogászprofesszora arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az alkotmány lehetőséget ad a kongresszusnak egységes választási szabályok megalkotására, ezzel rendkívül ritkán élnek. Az államok – különösen a konzervatív vezetésűek – hagyományosan hevesen védik önállóságukat, így a jelenlegi, rendkívül szűk republikánus többség mellett gyakorlatilag esélytelen egy ilyen törvény elfogadása.
Trump kijelentései heves politikai reakciókat váltottak ki. A demokraták alkotmányellenesnek nevezték az ötletet, és attól tartanak, hogy az elnök a szövetségi kormány eszközeit felhasználva próbálhatja befolyásolni a félidős választásokat. Egyesek szerint szoros eredmények esetén vizsgálatokat rendelhet el, szavazólapokat foglaltathat le, vagy akár a nemzeti gárdát és a bevándorlási hatóságokat is bevetheti megfélemlítés céljából.
A republikánus vezetők többsége sem állt Trump mögé. John Thune szenátusi frakcióvezető és Mike Johnson képviselőházi elnök is világossá tette, hogy nem támogatják a választások szövetségi átvételét.
A feszültséget tovább növelte a texasi időközi választás eredménye, amelyet sokan politikai földrengésként értékeltek. Az erősen konzervatív körzetben a 33 éves demokrata Taylor Rehmet 57–43 arányban győzte le republikánus ellenfelét. A körzet korábban a Tea Party mozgalom egyik fellegvárának számított, és 1991 óta nem nyert ott demokrata jelölt. Trump a választás előtt aktívan kampányolt a republikánus jelölt mellett, a vereség után azonban már azt állította, nem volt köze az ügyhöz.
A demokrata győzelem beleillik abba a trendbe, amely az elmúlt évben több meglepő választási eredményt hozott. A demokraták számos hagyományosan republikánus körzetben értek el áttörést, miközben más helyeken is jóval jobban szerepeltek a vártnál. Elemzők szerint mindez komoly figyelmeztetés a republikánusok számára a félidős választások előtt.
