NATO kibervédelmi központ: Nem képezték ki a Tisza Párt informatikusát
A NATO észtországi kibervédelmi központja hivatalos közleményben tagadta, hogy bármilyen képzésben részesítette volna a Tisza Párt informatikusaként ismert H. D.-t, aki a Gundalf művésznevet is használja. A közlemény arra reagált, hogy H. D. egy korábbi meghallgatásán azt állította, részt vett egy NATO-hoz köthető kibervédelmi tréningen, amelyet Észtországban tartottak. Az ügy hátterében az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálata és több médiamegkeresés is áll, amelyek során felmerült, hogy a fiatal informatikus valóban kapcsolatban állhatott-e a katonai szervezettel.
A központ hivatalos álláspontja
A NATO Kibervédelmi Együttműködési Kiválósági Központja (NATO CDCCOE) egyértelműen kijelentette, hogy H. D. nem vett részt semmilyen általuk szervezett oktatáson vagy programban. Hangsúlyozták, hogy középiskolásokat nem képeznek, és a központ nem szervez olyan informatikai vagy kibervédelmi tréningeket, amelyekhez kiskorúak csatlakozhatnának. Az intézmény továbbá kiemelte, hogy online kurzusaik is kizárólag intézményi szinten, meghatározott partnerekkel és felnőtt résztvevőkkel zajlanak, így a szóban forgó fiatal nem vehetett részt ezekben.
A fiatal informatikus állításai
H. D. a kihallgatásán azt mondta, hogy már középiskolás évei alatt érdeklődött a kiberbiztonság iránt, és egy online kommunikáció során értesült egy Észtországban szervezett, NATO-hoz kapcsolódó képzésről. Elmondása szerint 16 évesen online vett részt a programban, amelyen informatikai rendszerek védelmét tanulta, nem pedig támadó műveleteket. Azt is hozzátette, hogy soha nem kérték tőle, hogy hekkertámadásokat hajtson végre vagy állami rendszerekbe törjön be. A fiatal informatikus elmondta, hogy 2023-ban személyesen is részt vett volna egy észtországi képzésen, de azt is felvetette, hogy a megkeresés akár beszervezési kísérlet is lehetett volna, bár ilyen irányú lépés nem történt.
Médiavisszhang és szakmai aggályok
Észtországi újságírók már korábban is kételyeiket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy H. D. valóban bármilyen képzésben részesülhetett volna a NATO tallinni központjában. Érvelésük szerint a központ csak felnőtt, intézményi jelentkezőkkel dolgozik, nem tart gyerekeknek, különösen nem középiskolásoknak szóló képzéseket, és hackerképzéseket sem szervez. Az újságírók hangsúlyozták, hogy a központ zárt rendszerben működik, a jelentkezők körét szigorúan szabályozzák, és egyéni, különösen fiatalkorú jelentkezők nem vehetnek részt a programjaikban.
Hivatalos vizsgálatok magyarországi megállapításai
A magyar Alkotmányvédelmi Hivatal parlamenti tájékoztatója szerint 2023 nyarán H. D. családjával valóban Észtországba utazott, ahol egy hetet töltött, de a vizsgálat során kiderült, hogy a NATO helyi központját nem kereste fel, és nem vett részt semmilyen formális képzésen. A hatóságok szerint az említett tanúsítvány sem hiteles, mivel az adott képzés nem is Tallinban zajlott, hanem egy másik országban működik. Így megállapítást nyert, hogy sem személyesen, sem online formában nem lehetett résztvevője a NATO kibervédelmi központ tréningjeinek.
Politikai és kommunikációs következmények
Az ügy nyilvánosságra kerülése után több vélemény is napvilágot látott arról, hogy a kormányzat esetleg politikai céllal próbálja a Tisza Párthoz köthető informatikust egy nemzetközi katonai szervezethez kapcsolni. Egy videóanyagban állítólag olyan vádak is elhangzottak, melyek szerint a fiatal informatikus beszervezéséről lehet szó, azonban a hivatalos vizsgálatok és a NATO központ közleménye is egyértelműen cáfolta ezt. Az eset mindenesetre felhívta a figyelmet arra, hogy a kibervédelmi szakmában milyen szigorú belépési és részvételi feltételek vannak, különösen a nemzetközi katonai szervezeteknél.
(Átlátszó)
