Az Európai Parlament magasabb uniós költségvetést javasol 2028–2034-re
Az Európai Parlament (EP) meghatározta álláspontját az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetésének főbb irányelveiről. A testület jelentős, több tízezer milliárd forintos emelést szorgalmaz a forrásokban, amely meghaladja az Európai Bizottság korábbi javaslatát, de a végleges döntéshez az uniós tagállamok egyhangú támogatása is szükséges. A parlamenti állásfoglalás szerint a többletforrásokat a legfontosabb uniós szakpolitikák között egyenlő arányban osztanák el, miközben kiemelten kezelnék az inflációs hatások mérséklését is.
A költségvetés tervezett mértéke és szerkezete
Az EP által előirányzott költségvetés az uniós bruttó nemzeti jövedelem 1,27 százalékát tenné ki, amelyből kizárnák az idei évben lejáró helyreállítási alaphoz felvett hitelek törlesztésének költségeit. A Bizottság eredeti javaslatához képest ez mintegy tíz százalékos emelést jelentene. Ennek eredményeként a költségvetési keret – 2025-ös változatlan árakon számolva – több mint 175 milliárd euróval, folyó árakon pedig közel 200 milliárd euróval lenne magasabb, mint a jelenlegi ciklusban. A teljes költségvetés így 1,8 és 2 ezermilliárd euró közé esne, attól függően, hogy milyen árfolyamon számolják át az összegeket.
Az EP hangsúlyozza, hogy a többletforrásokat három fő költségvetési fejezetbe irányítanák, melyek az Európai Unió kiemelt feladatainak finanszírozását szolgálják. Az ügynökségek és az adminisztratív kiadások növelését ugyanakkor nem tervezik. Az EP kiemeli, hogy a költségvetési szerkezet egyszerűsítésének nem szabad az átláthatóság és a demokratikus felügyelet rovására mennie. A testület szerint a különböző szakpolitikai területekre, például a közös agrárpolitikára, megfelelően elkülönített és „kellő mértékű” forrásokat kell biztosítani.
Az uniós értékek védelme és a pénzek felhasználása
A parlamenti állásfoglalás külön hangsúlyt helyez arra, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés egyik alapfeltétele az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartása. Ugyanakkor azt is megfogalmazzák, hogy a támogatások végső kedvezményezettjeit nem lehet büntetni egy tagállam kormányának jogsértései miatt. Az EP ezért javasolja, hogy az uniós pénzek hozzáférését igazságosan és átláthatóan szabályozzák, elkerülve, hogy a politikai viták hátrányosan érintsék a támogatott projekteket vagy személyeket.
A testület elutasítja azt a megközelítést, amely szerint az uniós költségvetés feletti döntési jogkört vissza kellene helyezni nemzeti hatáskörbe. Az EP szerint a Bizottság azon törekvése, hogy a forrásokat tagállami tervek alapján osszák el, csökkentené az átláthatóságot és szükségtelen versenyt teremtene a kedvezményezettek között. Különösen aggályosnak tartják, hogy a közös agrárpolitika vidékfejlesztési forrásait az eredeti javaslat szerint több más alappal együtt kezelnék, ezzel csökkentve a célzott támogatás lehetőségét.
Fókuszban a fejlesztések és a válságállóság
Az EP támogatja, hogy a következő költségvetési ciklusban jelentősen növekedjenek a források olyan területeken, mint a versenyképesség, a védelem, az innováció, a digitális és környezeti átállás, az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás és a kultúra. A Bizottság tervei ezeknél a szakpolitikáknál a források megduplázását irányozzák elő, amit a parlament is helyes iránynak tart. A képviselők hangsúlyozzák, hogy a költségvetésnek válságállónak kell lennie, vagyis képesnek kell lennie gyorsan és hatékonyan reagálni az EU-t érő kihívásokra, például természeti katasztrófák esetén.
A képviselők szerint a büdzsé szerkezeti átalakítása során is biztosítani kell az elszámoltathatóságot. Az EP azt is fontosnak tartja, hogy a szakpolitikák finanszírozásánál visszaállítsák azokat a forrásokat, amelyek az elmúlt időszak megszorításai során csökkentek, különösen az agrárpolitika esetében. A testület szerint nem lehet a gazdák vagy a diákok támogatását csökkenteni azért, mert egyes nagyvállalatok vagy technológiai cégek nem járulnak hozzá megfelelően a közös költségvetéshez.
Új bevételi források bevezetésének terve
Az EP álláspontja szerint szükség van új, uniós szintű bevételi források megteremtésére, hogy a tagállamok hozzájárulásán túl is növelhetők legyenek a közös pénzügyi lehetőségek. A Bizottság több alternatívát is javasolt, ezek között szerepelnek például a digitális szolgáltatásokra, az online szerencsejátékokra, illetve a kriptoeszközökből származó tőkenyereségre kivetett adók. Az EP ezen felül további lehetőségeket is felvetett, hogy az új források bevezetése minél szélesebb körben valósulhasson meg. Céljuk, hogy évente mintegy 60 milliárd euró többletbevételt érjenek el ezekből a forrásokból.
A parlamenti szavazás eredményeként a képviselők nagy többséggel támogatták a költségvetési javaslatot. A következő lépésben a Tanáccsal kezdődnek majd a tárgyalások, ahol a tagállamok képviseletében a kormányok mondanak végső véleményt az uniós büdzsé végleges összetételéről és nagyságáról. Az eddigi tapasztalatok alapján a tárgyalások során az Európai Bizottság által javasolt összegnél általában alacsonyabb, az EP által kívánthoz képest pedig magasabb költségvetés születik. A tagállami vezetők már megkezdték az egyeztetéseket, azonban egyes országok részéről – például Magyarország esetében – még nem dőlt el, ki vesz részt a következő fordulókban.
(Telex)
