Görög Márta igazságügyi miniszterjelölt jogállamisági és korrupcióellenes tervei

Görög Márta, a Szegedi Tudományegyetem jogászprofesszora és dékánja a Parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága előtt tartott meghallgatásán ismertette elképzeléseit a magyar igazságügyi rendszer átalakításáról. Bemutatkozásában hangsúlyozta pályafutásának tudományos, oktatási és kutatói hátterét, valamint elkötelezettségét a jogállamiság, a bíróságok függetlensége és a korrupció elleni küzdelem iránt. A miniszterjelölt programja három fő pillérre épül: a jogállamiság és alkotmányosság helyreállítására, az igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítására és a demokratikus intézményekbe vetett közbizalom megerősítésére.

A jogállamiság megerősítésének tervezett lépései

Görög Márta szerint Magyarországon az elmúlt években gyengültek a fékek és ellensúlyok, sérült a hatalmi ágak elválasztása, és csökkent a demokratikus intézmények iránti bizalom. Kiemelte, hogy a jogbiztonság, az átláthatóság és az érdemi szakmai konzultáció elengedhetetlenek a közbizalom helyreállításához. A miniszterjelölt alkotmányozási folyamatot kezdeményezne, amely során többek között a sarkalatos törvények, a jogászi hivatásrendek és a választási rendszer felülvizsgálatát is tervbe veszi. A jövőben egy igazságosabb, átláthatóbb és arányosabb választási rendszert dolgoznának ki. Szorgalmazza, hogy a magyar jogalkotás szorosabban illeszkedjen az európai és nemzetközi jogi normákhoz, valamint ideológiamentesen, társadalmi érdekből törekedne az uniós források megszerzésére.

Az igazságszolgáltatás függetlensége és szakmai megújítása

A miniszterjelölt elsődleges feladatként jelölte meg a bíróságok és ügyészségek intézményi függetlenségének megerősítését, valamint az igazságügyi dolgozók munkakörülményeinek javítását. Széles körű szakmai párbeszédet tervez a bírósági szervezetek bevonásával, és a bírók kinevezési szabályainak átgondolását, illetve az Országos Bírói Tanács jogköreinek bővítését is felvetette. A végrehajtói és felszámolási rendszert nonprofit alapokra helyezné, bírósági felügyelet alá vonná, továbbá a devizahiteles ügyek rendezésében is széles szakmai egyeztetést tart szükségesnek, a jogászi hivatásrendek átláthatóságának és működésének fejlesztésével egyidejűleg.

Átfogó korrupcióellenes intézkedések

Görög Márta zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. A korrupció elleni küzdelem részeként új, nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal létrehozását tervezi, amelynek vezetőjét kétharmados parlamenti többséggel választanák meg. Kiemelte, hogy Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, ezzel is erősítve a nemzetközi együttműködést és a korrupció elleni fellépést. Az igazságügyi miniszter által engedélyezett titkosszolgálati megfigyeléseket radikálisan csökkentené, az engedélyezés jogkörét visszahelyezné a bíróságokhoz. A közbeszerzési szabályozás átalakítását, az Integritási Hatóság jogköreinek erősítését, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átláthatóságának javítását is fontos feladatnak tartja.

Vitás kérdések és szakmai egyeztetések

A meghallgatáson több képviselő is kérdéseket intézett Görög Mártához a tervezett reformokról. Felmerült például, hogy milyen módosítások várhatók az Alaptörvényben, hogyan változna a bíróságok rendszere, illetve milyen garanciákat kívánnak beépíteni a jogállamiság védelme érdekében. A devizahitelesek ügyében a miniszterjelölt felelős, fenntartható és széles körű szakmai egyeztetésen alapuló megoldást ígért. A bírósági végrehajtói rendszer átalakítását több lépcsőben, rendszerszintű megközelítéssel kívánja végrehajtani. Görög Márta hangsúlyozta, hogy a kormányzati munka során minden döntés esetében elsődleges szempont marad az alkotmányos garanciák és a jogállamiság követelményeinek betartása.

Kinevezési folyamat és politikai reakciók

Görög Márta miniszteri kinevezését a Tisza Párt nyolc képviselője támogatta, míg a Fidesz két képviselője ellenezte, a Mi Hazánk képviselője pedig tartózkodott. A meghallgatáson részt vett két leköszönő miniszter is, akik részben támogatták, részben kritikával illették a miniszterjelölt elképzeléseit. A devizahitelesek támogatásán, a bírósági rendszer átalakításán és a korrupcióellenes intézkedések részletein túl felmerült a miniszterelnöki mandátum korlátozásának szándéka, amelyet az Alaptörvény módosításával érnének el. Görög Márta a törvényalkotás átláthatóságának, szakmai megalapozottságának és a társadalmi egyeztetésnek a jelentőségét hangsúlyozta, valamint azt, hogy a jövőben a független ellenőrző intézmények politikai befolyástól mentesen működjenek.

Az új igazságügyi vezetés célkitűzései

A miniszterjelölt három államtitkárság létrehozását is bejelentette: politikai, közigazgatási és jogalkotási területen. Céljai között szerepel a hatalomkoncentráció mérséklése, a miniszterelnöki mandátum időbeni korlátozása, valamint a magyar jogi szuverenitás és az európai jogi normák közötti összhang megteremtése. A bizottsági meghallgatásokat követően a köztársasági elnök nevezheti ki az új minisztereket, akik az Országgyűlés plenáris ülésén teszik majd le esküjüket. Az igazságügyi tárca irányítását átláthatóság, jogállamiság, szakmai egyeztetés és a demokratikus intézmények megerősítése vezérli majd, amennyiben Görög Márta elnyeri a miniszteri pozíciót.

(Telex)