Többet nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor – elfogadták az alaptörvény módosítását
Az Országgyűlés 2026. június 15-i plenáris ülésén jelentős többséggel megszavazta az Alaptörvény 16. módosítását, amely többek között a miniszterelnöki mandátum időtartamának korlátozását, közérdekű vagyonkezelő alapítványok sorsának rendezését, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetőségét tartalmazza. A döntés a parlamenti képviselők közötti éles vitákat váltott ki, mivel a módosítás számos, a közéletet és az államszervezetet érintő kérdést rendez.
A miniszterelnöki mandátum időtartamának korlátozása
A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a jövőben egy személy legfeljebb nyolc évig, vagyis két cikluson át töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. Ez a szabály vonatkozik azokra is, akik 1990. május 2-a után töltötték be ezt a posztot. Ez a rendelkezés kizárja annak a lehetőségét, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján Orbán Viktor ismét miniszterelnök legyen, illetve a jelenlegi miniszterelnök is legfeljebb 2034-ig töltheti be hivatalát. A döntés támogatói szerint a hatalom korlátozását szolgálja, míg ellenzői személyre szabott intézkedésként értékelik, amely visszamenőleges jogalkalmazás lehetőségét is felvetette. Az alkotmányjogászok azonban hangsúlyozták, hogy a módosítás kizárólag a jövőre vonatkozik, és nem érinti a már korábban megszerzett jogokat és juttatásokat.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványok jogi helyzete
A módosítás másik jelentős pontja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) jogi státuszának rendezését készíti elő. A korábbi szabályozás szerint a kormány felügyelete alatt álló alapítványok vagyona nemzeti vagyonnak minősült, de a most elfogadott változtatás értelmében az állam gyakorolja az alapítói jogokat, és a megszüntetésük esetén csak az államtól származó vagyon tér vissza az államhoz. Ezt a pontosítást azért vezették be, mert több alapítvány már a 2021-es átalakítás előtt is működött, és saját vagyonnal rendelkezett. A módosítás technikai részletei egy később benyújtandó törvénycsomagban szerepelnek majd. Az átalakítás kapcsán élénk vita alakult ki, különösen az olyan, jelentős állami támogatásban részesülő intézmények esetében, mint például a Mathias Corvinus Collegium. Több alapítvány vezetője erőteljesen bírálta az államosítást, amely szerintük sérti az alapítványok függetlenségét.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének lehetősége
A most elfogadott módosítás harmadik fő eleme a Szuverenitásvédelmi Hivatal felszámolásának alkotmányos lehetőségét teremti meg. Az eredeti javaslat szerint az Alaptörvényből törölték volna azt a részt, amely a Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelméért létrehozott független szerv működéséről rendelkezett. A tervezetet azonban módosították, így végül csak a független szerv létrehozására vonatkozó mondat került ki az Alaptörvényből, míg az alkotmányos önazonosság és a keresztény kultúra védelmének kötelezettsége megmaradt. A módosítás indoklása szerint a hivatal érdemi tevékenységet nem végzett, és kizárólag politikai célokat szolgált. Az ellenzék szerint a változtatás a keresztény kulturális értékek háttérbe szorítását eredményezheti, míg a kormányoldal a szigorú migrációs politikával hozta összefüggésbe a hivatal fenntartását.
Eljárási és technikai részletek
A módosítást a Tisza Párt két képviselője egyéni indítványként terjesztette be, nem pedig kormányzati előterjesztésként. Az indítványt 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A Fidesz és a KDNP képviselői ellenezték a módosítást, míg a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak. Az ilyen típusú egyéni indítványokkal szemben már korábban is felmerült a társadalmi és szakmai egyeztetés hiányának kritikája, amelyet többen hiányoltak az elmúlt években. Az Alaptörvény-módosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba. A köztársasági elnöknek aláírási kötelezettsége van, kivéve, ha eljárási hibát észlel és ebben az esetben az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
További alkotmányos változtatások kilátásban
A jelenlegi módosítás az Alaptörvény tizenhatodik, elfogadott módosítása 2011 óta. A kormányzati kommunikáció szerint a közeljövőben további, részletes alkotmányozási folyamat indulhat el, amelynek végén népszavazás dönthet az új alkotmány elfogadásáról. A mostani változások rövid távon leginkább a miniszterelnöki mandátumok számát, az állami vagyonnal gazdálkodó alapítványok helyzetét és az állami intézményrendszer egyes elemeit érintik.
(Telex)
