Az alkotmánymódosítás tervezete és a köztársasági elnök álláspontja

A köztársasági elnök szerint a jelenlegi alkotmánymódosítási javaslat nem felel meg a jogállamiság követelményeinek. Az elnök úgy véli, a tervezet kizárólag a hivatalban lévő államfőre vonatkozik, ezért személyre szabott jogszabályként értékelhető.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel hetilapnak adott interjúban fejtette ki álláspontját a tizenhetedik alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban. Véleménye szerint a tervezet, amely a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére irányul, nem felel meg a jogállamisági elveknek. Hangsúlyozta, hogy a magyar alaptörvény egyértelműen szabályozza az elnök jogállását, és kijelentette, nincs oka lemondani, mivel a miniszterelnök sem talált közjogi indokot a megbízatás megszüntetésére.

Az elnök azt is elmondta, hogy a módosítási javaslat egyetlen mondatban rendezi a köztársasági elnök eltávolításának kérdését, és kizárólag a jelenlegi elnökre vonatkozik, nem általános érvénnyel szabályozza a posztot. Ezért szerinte a javaslat személyre szabott, ami ellentétes a jogállamiság alapelveivel. Kifogásolta azt is, hogy Magyar Péter miniszterelnök őt korábbi kormányok bábjának nevezte, és hangsúlyozta, soha nem volt politikai párt tagja, valamint korábban is élt vétójogával és aláírta a jelenlegi kormány törvényeit is.

Sulyok Tamás az interjúban kitért arra is, hogy szerinte a miniszterelnök kettős mércét alkalmaz, amikor nem tartaná problémásnak, ha a következő köztársasági elnök valamelyik kormánytag vagy Tisza-párti képviselő lenne. Az államfő aggodalmát fejezte ki a hatalom központosításának gyors üteme miatt, és felvetette, hogy ez veszélyeztetheti a jogállamiságot és a képviseleti demokráciát is.

Az alkotmány újraszabályozásával kapcsolatos társadalmi egyeztetés kapcsán Sulyok Tamás elmondta, széles körű igény mutatkozik az elnöki tisztség politikai értelmezésének felülvizsgálatára, valamint akár egy új alkotmány megalkotására is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az európai értékeket és a jogállamiság alapjait nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A lengyel-magyar kapcsolatokkal összefüggésben a köztársasági elnök felidézte, hogy az elmúlt években voltak ugyan viták a két ország kormányai között, de törekedett arra, hogy a baráti viszony megmaradjon a két nép között. Emlékeztetett arra is, hogy közösen ünnepelték a magyar-lengyel barátság napját és részt vettek az 1956-os poznani munkásfelkelés évfordulóján is.

(Nemzeti Hírügynökség)