Új vagyonvisszaszerzési hivatal jöhet létre, kiterjedt jogosítványokkal

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal megalapításáról szóló törvénytervezet a közvagyon védelmét és a visszaélések feltárását célozza. Az új szerv akár ötmilliárd forintos bírságot is kiszabhat, és bizonyos ügyekben az ügyészséghez hasonló jogosítványokkal rendelkezne. Az elnök és négy helyettese vezetné a hivatalt, amely független költségvetéssel és jelentős önállósággal működne.

Még egy napig van lehetőség a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozását szabályozó törvénytervezet véleményezésére. A jogszabály 47 másik törvényt is módosítana, és elsődleges célja az elmúlt két évtizedben történt közvagyoni visszaélések feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési ügyletek vizsgálata, valamint a jogellenesen elvont közvagyon visszaszerzése. A hivatal bűncselekményi gyanú nélkül, kockázatértékelés, bejelentés vagy más szervek jelzései alapján indíthat vizsgálatot, de meghatározott esetekben büntetőeljárást is indíthat, vádat emelhet, és közvádlóként felléphet a bíróság előtt.

A hivatal szervezetét egy elnök és négy elnökhelyettes alkotná, akik az Országgyűlés kétharmados támogatásával, hat évre nyernék el megbízásukat, újraválasztásuk kizárt. A vezetőket az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illeti meg, és 24 órás rendőri védelemben részesülnének. Az elnök fizetése meghaladná az ötmillió forintot, az elnökhelyetteseké pedig a négymillió forintot. A munkaszervezet és a működési szabályok részleteit az elnök normatív utasításban határozná meg, az elnökség véleményének figyelembevételével. A vezetők éves vagyonnyilatkozatát az Integritás Hatóság ellenőrizné.

A tervezet szerint a hivatal vizsgálatai kiterjedhetnének a központi és önkormányzati költségvetések kezelésére, az állami vagy önkormányzati vagyon hasznosítására, az uniós vagy hazai forrásból nyújtott támogatások felhasználására, valamint a köztulajdonban lévő gazdasági szervezetek működésére. Amennyiben egy szervezet államháztartási vagy uniós támogatásban részesült, teljes gazdálkodását átvizsgálhatják. A vizsgálatokhoz nincs szükség előzetes értesítésre, különösen, ha az veszélyeztetné a vizsgálat eredményességét.

A hivatal vizsgálati jogosítványai közé tartozik az iratbetekintés, másolatkészítés, valamint a helyszíni ellenőrzés. Az együttműködési kötelezettség szándékos megszegése esetén természetes személyre 50 ezer és 50 millió forint, szervezetre akár 5 milliárd forint büntetést is kiszabhatnak. A vizsgálat alapesetben hat hónapig tart, de indokolt esetben meghosszabbítható. Az érintett kifogást nyújthat be a vizsgálati cselekmény ellen, amelyet maga a hivatal bírál el öt napon belül.

Büntetőügyekben az NVVH saját hatáskörébe vonhatja a vádemelés előtti ügyeket, és ilyenkor az ügyészség jogait gyakorolhatja: nyomozhat, nyomoztathat, felügyelheti és irányíthatja a nyomozást, vádat emelhet, valamint a bíróság előtt is képviselheti az ügyet. A vádemelés után azonban önálló ügyátvételre már nincs lehetőség. Az eljárás során a hivatalnak kiemelt feladata a jogellenesen szerzett vagyon beazonosítása és biztosítása.

A törvénytervezet szavatolná a hivatal szervezeti függetlenségét saját költségvetési fejezet révén, és évente nyilvános beszámolót tenne az Országgyűlés előtt. Az NVVH a közvagyon védelme mellett a jövőbeli visszaélések megelőzését is szolgálná, intézményes szerepet vállalva a közpénzek felhasználásának ellenőrzésében.

(Index)