Szakértő: Tartósabban maradhatnak extrém hőhullámok Magyarországon

Magyarországot is érintik az Európában tapasztalható extrém hőségrekordok, miközben a lakosság egy része számára már az éjszakai órák sem hoznak enyhülést. A klímamodellek szerint a következő évtizedekben a hőmérsékleti átlag további emelkedése várható, ami a mindennapi élet számos területén érezhető változásokat hozhat.

Az országban jelenleg a legmagasabb fokú hőségriasztás van érvényben, több településen akadozik az ivóvízellátás, és a hőhullámokat okozó hőkupola nem engedi kiszabadulni a meleg levegőt. Az egészségügyi hatások mellett a hőség halálozási adatokat is kedvezőtlenül befolyásol, miközben egyre több melegrekord dől meg.

A hőkupola jelensége során a magas légnyomás miatt a forró levegő a felszín közelében reked, a felhők elkerülik a térséget, így a napsütés tovább fokozza a hőmérsékletet. Noha a meteorológiai előrejelzések rövid távon hidegfrontot jósolnak, a hosszabb távú kilátások szerint a rendkívüli hőség a jövőben is rendszeres lehet.

A HungaroMet Klímamodellező Csoport kutatója szerint a század közepéig másfél-két fokos emelkedés várható az átlaghőmérsékletben, amely a minimum- és maximumértékeket is érinti. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a trópusi éjszakák – amikor a hőmérséklet éjjel sem csökken 20 fok alá – száma jelentősen nőni fog. Míg korábban évente egy ilyen éjszaka volt országos átlagban, a következő évtizedekben ez a szám a déli országrészben akár 7-11-re, a városokban pedig 18-ra is nőhet évente.

A tartós hőhullámok a gazdaság és a természet számos területére hatással vannak. A mezőgazdaságban például egyes növények – köztük a kukorica – kevésbé ellenállóak az aszályos és forró időszakokkal szemben. A melegebb időjárás miatt egyre több déli növényfaj jelenik meg Magyarországon, ugyanakkor más kultúrák visszaszorulhatnak. A hőhullámok a vízkészletekben is gondot okoznak, aminek súlyos következményei lehetnek a lakosság ellátására és az élővilágra nézve.

Az időjárási szélsőségek gyakoribbá válása a turizmusban is változásokat eredményez. A nyári főszezonban várható extrém meleg miatt sokan inkább a tavaszi és őszi hónapokban terveznek szabadtéri programokat, míg a július–augusztusi időszakban egyre elterjedtebbek lehetnek a beltéri tevékenységek.

A tartós meleg mellett a hirtelen jövő hidegfrontok is erőteljesebbé válhatnak, ami nagyobb viharokat, villámárvizeket okozhat. Mindez azt jelenti, hogy az időjárási szélsőségek száma növekszik, amelyre a lakosságnak és a gazdaságnak egyaránt fel kell készülnie.

A kutató szerint a korábbi évtizedekhez hasonló éghajlat már nem tér vissza, a folyamat visszafordítására nincs lehetőség, legfeljebb a változások üteme lassítható. Ennek érdekében nemzetközi megállapodásokra, a klímacélok betartására és az egyéni szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére van szükség. A szakértő úgy látja, hogy a tudományos közösség továbbra is dolgozik azon, hogy a társadalom és a gazdaság minél jobban alkalmazkodjon a várható változásokhoz.

(Telex)