Az Európai Bizottság vizsgálata magyar kémhálózat brüsszeli működéséről
Az Európai Bizottság egy áprilisban készült jelentésben első ízben erősítette meg, hogy 2013 és 2016 között magyar hírszerző tisztek tevékenykedtek Brüsszelben. A vizsgálat szerint a kémhálózat célpontjai uniós tisztviselők voltak, de jelentős biztonsági incidenst nem azonosítottak.
Az Európai Bizottság csalás elleni küzdelemért felelős biztosa, Piotr Serafin által lefolytatott vizsgálat összefoglalója szerint a magyar titkosszolgálat több munkatársat helyezett ki Magyarország brüsszeli állandó képviseletére a vizsgált időszakban. A jelentés megállapította, hogy a hírszerző tisztek eredetileg visszafogottan végezték tevékenységüket, azonban 2015-től kezdődően egyre nyíltabb módszereket alkalmaztak az uniós tisztviselők megkeresésére.
A dokumentum szerint a magyar tisztek hivatalos diplomáciai státuszukat olyan konkrét feladatok végrehajtására használták, amelyek meghaladták a képviseletektől általában elvárt tevékenységi kört. A vizsgálat arra is kitért, hogy a kémhálózat működése 2016-ban megszűnt.
Az érintett időszakban Magyarország uniós nagykövete Várhelyi Olivér volt, aki jelenleg az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosi posztját tölti be. Várhelyi korábban úgy nyilatkozott, nem volt tudomása a magyar hírszerzők tevékenységéről, és semmilyen hírszerzési szolgálat nem kereste meg titkos információk átadásával. További megkeresésekre azóta nem reagált.
A jelentés kiemelte, hogy a vizsgálat hatásköre korlátozott volt, ezért egyéni felelőst nem tudtak megnevezni a hírszerző tiszteken kívül. Az Európai Bizottság közölte, hogy súlyos biztonsági incidenst nem sikerült azonosítani a vizsgált időszakban. A magyar állandó képviselet nem válaszolt az üggyel kapcsolatos megkeresésekre.
(Index)
