Bennfentes kereskedés gyanúja merült fel a Mol vezetőinél

A Mol Nyrt. négy felsővezetője részvényeladásaival kapcsolatban merült fel a bennfentes kereskedés gyanúja, miután a tőzsdei kisbefektetőket képviselő szervezet a Magyar Nemzeti Bankhoz fordult. Az ügy középpontjában az áll, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező orosz olajszállítás január végén megszakadt, a vezetőség tagjai pedig ezt követően, de még a hivatalos tájékoztatás előtt adtak el jelentős mennyiségű Mol-részvényt. Az eset felvetette annak lehetőségét, hogy a vezetők a nyilvánosság számára még nem hozzáférhető, a vállalat működését érdemben befolyásoló információk ismeretében döntöttek az értékpapírok eladásáról.

Jelentős részvényeladások a vezetékzavar után

A Barátság kőolajvezetéken keresztül január 27-én leállt az orosz nyersolaj szállítása Magyarország felé. Ezt követően a Mol Nyrt. négy vezetője – Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes, Ratatics Péter ügyvezető igazgató, Anthony Radev igazgatósági tag és Járai Zsigmond igazgatósági tag – összesen mintegy másfél milliárd forint értékben adott el Mol-részvényeket. A tranzakciók többsége részvényenként 3800 és 4000 forint feletti árfolyamon történt, egybeesve a vállalat történelmi árfolyamcsúcsával. A részvényértékek emelkedése januárban vált hangsúlyossá, és február elején érte el csúcspontját. Az eladások időzítése a szállítási zavar és a piaci csúcs között történt, miközben a hivatalos tájékoztatás a vezeték leállásáról csak hetek múlva jelent meg.

Késve érkezett a hivatalos tájékoztatás

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint a Molnak haladéktalanul közzé kellett volna tennie a szállítási leállással kapcsolatos információkat, mivel ez a cég működését és megítélését jelentősen befolyásolhatta. A szövetség azzal érvel, hogy a vállalat normál esetben három-négy hétre elegendő nyersolajat tud tárolni, a leállás tehát azonnal fontos vállalati eseménynek számít. Ennek ellenére a Mol csak három héttel később, február 16-án tett közzé hivatalos bejelentést a Barátság vezeték működési problémáiról. A szövetség vezetője közérdekű bejelentést tett a Magyar Nemzeti Banknál, kérve, hogy vizsgálják meg, a Mol megsértette-e rendkívüli tájékoztatási kötelezettségét, és történt-e bennfentes kereskedés.

A bennfentes kereskedés fogalma és jogi háttere

Bennfentes kereskedésnek minősül, ha valaki nem nyilvános, a vállalatot lényegesen érintő információ birtokában hajt végre tőkepiaci ügyleteket, ebből anyagi előnyhöz jut, illetve az információt mások hasznára felhasználja. A jogszabályok szerint az ilyen magatartás mind az információt kiszivárogtató, mind a haszonélvező fél részéről büntethető. A tőkepiacról szóló törvény előírja, hogy minden, a vállalat értékpapírjainak árfolyamát lényegesen befolyásoló információt haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni. A mostani ügyben azt kifogásolják, hogy a szállítási leállásról az első hivatalos bejelentésig két és fél hét telt el, miközben a vállalat vezetői eközben adták el részvényeiket.

A Mol álláspontja

A vállalat közlése szerint minden tőzsdei kommunikációja megfelel a hatályos szabályozásnak, és a Barátság vezeték leállásáról sajtóközleményben, valamint tőzsdei közleményben is tájékoztatták a nyilvánosságot. A Mol hangsúlyozta, hogy a stratégiai olajtartalékok felszabadítását is bejelentették a vezetékzavar nyomán. A vállalat azonban csak az esemény után több héttel, február közepén adott ki hivatalos közleményt a nyersanyag-ellátás akadozásáról.

Vezetői háttér és a részvényeladások időzítése

A részvényeladásokban érintett vezetők között található Járai Zsigmond, aki korábban pénzügyminiszter volt, illetve Anthony Radev, akit jelentős befolyású gazdasági szereplőként tartanak számon. Mindkét igazgatósági tag a legmagasabb árfolyam közelében adott el részvényeket, amely az ügy szempontjából különös figyelmet kapott. A részvényeladások olyan időszakban történtek, amikor a Mol papírjai ritkán tapasztalt árfolyamemelkedésen mentek keresztül, és a szállítási zavar hatásai még nem voltak ismertek a nagyközönség előtt.

A vizsgálat következő lépései

A Magyar Nemzeti Bankhoz eljuttatott bejelentés nyomán várhatóan vizsgálat indul annak megállapítására, hogy a Mol vezetői megsértették-e a bennfentes kereskedelem tilalmára, illetve a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírásokat. A vizsgálat során azt is ellenőrzik, hogy a vezetők a szállítási zavar ismeretében, de a piac számára még nem nyilvános információk birtokában adtak-e el részvényeket, és hogy a Mol vállalat mindenben eleget tett-e a jogszabályok által előírt tájékoztatási kötelezettségének.

(Index)