|

Hőlégballon-szerencsétlenség Luxorban: 19 halott, köztük egy magyar utas

Hőlégballon-szerencsétlenség Luxorban: 19 halott, köztük egy magyar utas

2013. február 26-án reggel tragikus baleset történt az egyiptomi Luxor közelében, amikor egy turistákat szállító hőlégballon a levegőben kigyulladt és felrobbant. A szerencsétlenség következtében tizenkilencen életüket vesztették, köztük egy magyar állampolgár is, míg ketten túlélték a történteket. Az eset az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb ballonbalesetének számít a világon.

A baleset körülményei

A Sky Cruise vállalat által üzemeltetett Ultramagic N–425 típusú hőlégballon városnéző túrára indult Luxor nyugati partján, hogy a turisták megcsodálhassák a Nílus menti napfelkeltét. A fedélzeten húsz utas és a pilóta tartózkodott. Az utazás békésen kezdődött, de nem sokkal a földet érés előtt váratlan események sora vezetett a tragédiához.

A szemtanúk szerint a baleset egyik oka az volt, hogy egy rögzítőkábel rátekeredett a hőlégballon egyik gázhengerére. Ennek következtében gázszivárgás alakult ki, amely pillanatok alatt tüzet okozott a ballon kosarában. A tűz gyorsan terjedt, miközben a ballon még a levegőben tartózkodott, és a helyzet súlyosságát tovább fokozta, hogy a pilóta és egy utas idő előtt kiugrott a kosárból. A ballon ezután instabillá vált, egy hirtelen széllökés ismét magasabbra emelte, miközben lángok borították.

A fedélzeten lévők közül többen a pánik hatására kiugrottak a kosárból, hogy elkerüljék az égési sérüléseket. A ballon körülbelül háromszáz méteres magasságban végül felrobbant, robbanása nagy távolságból is hallható volt. A maradványok egy közeli cukornádültetvényen értek földet, ahol további robbanásokat észleltek. A mentőegységek a balesetet követően rövid időn belül a helyszínre értek.

Áldozatok és túlélők

A tragédia során a fedélzeten utazók közül tizenkilencen életüket vesztették, köztük több ország állampolgárai. Az áldozatok között kilencen Hongkongból, négyen Japánból, kettő-kettő Britanniából és Franciaországból, valamint egy-egy személy Egyiptomból és Magyarországról származott. A magyar áldozat egy Londonban élő, magyar származású képzőművész volt. Két ember – a pilóta és egy brit utas – túlélte a zuhanást, de súlyos sérüléseket szenvedtek; a pilóta testfelületének jelentős része megégett.

A baleset okozta veszteség miatt több országban is gyászolták az elhunytakat. A magyar áldozat története különösen nagy visszhangot váltott ki, mivel fiatalon, külföldön dolgozó művészként vesztette életét a szerencsétlenségben, párjával együtt, aki szintén a baleset áldozata lett.

A baleset utóhatásai és vizsgálatok

A katasztrófát követően az egyiptomi hatóságok azonnali intézkedéseket vezettek be. Először Luxor tartomány kormányzója, majd országos szinten a polgári repülésügyi miniszter is felfüggesztette a hőlégballonos utazásokat, amíg a vizsgálatok le nem zárulnak. Ezzel párhuzamosan külön vizsgálóbizottságot állítottak fel annak érdekében, hogy megállapítsák a pontos okokat, és hasonló balesetek megelőzését szolgáló javaslatokat dolgozzanak ki.

A tragédia közvetlen előzményeit és lefolyását amatőr videófelvételek is rögzítették, amelyek később a vizsgálatok részét képezték. A szakértők elsősorban a gázszivárgás és a ballon karbantartási hiányosságainak szerepét vizsgálták, valamint azt, hogy a személyzet döntései miként járultak hozzá a kialakult helyzethez.

Következmények és a ballonozás jövője Egyiptomban

A luxori hőlégballon-baleset komoly hatással volt az egyiptomi turizmusra és a légi közlekedés biztonságára. A hőlégballonos városnéző túrákat az ország több pontján is felfüggesztették, és szigorúbb szabályozásokat helyeztek kilátásba a tevékenység újbóli engedélyezéséhez. A történtek után a helyi és nemzetközi közvélemény is élénk figyelemmel kísérte a vizsgálatok eredményeit és a hatósági intézkedéseket.

A tragédia rávilágított arra, hogy a turisztikai célú hőlégballonos sétarepülések jelentős kockázatokat rejthetnek, különösen akkor, ha a biztonsági előírásokat nem tartják be maradéktalanul. Egyiptom azóta igyekszik szigorítani az ellenőrzéseket, és növelni a légi közlekedésben részt vevő szereplők képzésének színvonalát, hogy a jövőben hasonló események ne fordulhassanak elő.

(Origo)

További cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük